"Uborkaszezon" (:

Uborka

Cucurbitabcitrulus

Az uborka az indiánok eledele. Mindig is salátának, vagy körítésnek használták fő ételhez, olyan ételekhez amelyeknek erős íze van, hogy hűtésre kényszerülnek. Saláta készül belőle, vagy savanyítják, mindenképpen jó az emésztésnek. Nálunk elmaradhatatlan terméke a kiskerteknek, és éppen olyan helyet tölt be az étkezésünkben, mint valamikori ősei.

Tápértéke:

Az uborka nemcsak az emésztő szervekre hat hűsítőleg, de a légzőszervekre, és a gyulladásos bőrre is. Kiemelkedő vitamin vagy ásványi anyag nincs benne, mégis jó szolgálatot tesz a természetes gyógyításban. Leginkább a bőrelváltozásra használják, és úgy külsőleg, mint belsőleg jó méregoldó tulajdonsága van.

Gyógyhatásai:

Az uborka lé külsőleg és belsőleg is használható. Ha belsőleg használjuk, kellemes üdítőhöz jutunk, különösen más zöldségfélével keverve. Vitamin és ásványi só tartalma biztosítja a test számára a kellemes közérzetet. Alapjában véve jellegtelen íze és illata következtében jól megfelel más zöldség lé dúsítására is. Ha belsőleg használjuk rendszeresen, egy idő után az egész megjelenésünk megváltózhat, fiatalosabbá válhat. Üdébb lesz bőrünk, csillogóbb a hajunk, kellemesebbé válhat egész megjelenésünk. Nem hiába használják a gyógyászatban egyes bőrápoló krémek alapanyagának az uborkalét. Nemcsak szépítőszernek használjuk, de gyógyítani is lehet vele.

Rovar csípés: A rovarcsípés általában fájdalommal, daganattal, később pedig viszketéssel jár. Ha azonnal intézkedünk, különösen kisgyereknél, megelőzhetjük a sok kellemetlenséget. Az uborka lé, vagy uborka pép jótékony hűsítőként hat még az erős fájdalommal járó méhecske csípésre is. Ugyancsak kellemetlen lehet a homoklégy csípés is, ami akkora lehet mint egy bolha. Ha érezzük a csípést, szét is morzsoljuk a kicsi fekete rovart, de már késő. A bőrbe juttatott méreg másnap, vagy harmadnap olyan erős viszketést okoz, hogy folyton vakarásra késztet. S a legtöbb amit tehetünk, hogy a vizes fejbe alakuló pattanásra hintőport szórhatunk. Ha időben intézkedünk uborka-lével, vagy péppel, sok kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat.

Sérült, vörös bőr: Ha vörös a bőr, valami által meg lett sértve. Lehet az erős kisugárzás, vagy napsütés. A lázas sérült bőrre legjobb ha borogatást teszünk lemezvágóval pépesített uborkából egy két órára. Ha a napégette bőrre uborkát helyezünk, nem hólyagosodik fel a helye, mert az uborka gyulladáscsökkentő hatású.

Bőrkiütés: Előfordul, hogy kirándulás folytán kivörösödik bőrünk, és kiütések keletkeznek. Az okát nem tudjuk fölfedni, csak gyanítjuk, hogy a természetet járva, utunk során valamilyen mérgező növénnyel akadtunk össze. Elég egy érintés a bőrre, hogy kiütések jelenjenek meg, amelyek viszketnek, végül vizes pattanásba fejlődnek, aminek elkaparás a végső sorsa. A kellemetlen vakaródzás napokig is eltarthat, akár ki is sebesedhet. Mindezt megelőzhetjük, ha a kezdet kezdetén uborkalét, vagy pépet teszünk a kipirosodott bőrre.

Elkészítési mód: Az uborkalét általában más jellegzetesebb ízű zöldségfélével keverjük. Mivel igen levecses, legjobb, ha kicentrifugázzuk a levét. Keverhetjük petrezselyem lével, ami kitűnő vízhajtó, valamint torma, de a zöldbab, spárga stb lével, aminek méregtelenítő hatást is tulajdonítanak, sőt nagyon jó húgykősav hajtó.

RECEPTEK:



Hozzávalók

Kovászos uborka:

Kisebb méretű, egyenes darabokat érdemes választani a kovászos uborkához, kb. 1,5-2 kg 5 l-es üvegenként elég. Veszegyünk hozzá virágos (kissé öreg) kaprot is.

Csap alatt kefével megsikálom az uborkákat – közben fölteszek egy fazékban vizet forralni –, aztán felvagdalom úgy, hogy először mindkét végét levágom, aztán az egyik végéről hosszában bevágom kb. 3/4-ig.

Egy nagyobb (3-5 l) üveg aljára berakom a kaprot, és az uborkákat mindjárt szépen rendben ráteszem. Rászórok felvagdalva 1-2 gerezd fokhagymát (nem kötelező), a tetejére egy szelet kenyeret (minél barnább, annál jobb). Mikor felforrt a víz, belerakok literenként 1 evőkanál sót, elzárom, majd merőkanállal, úgy forrón, belekanalazom az üvegbe. Kistányérral letakarom – nem szabad lezárni – és napra, vagy ha éppen nincs hova, csak meleg helyre teszem.

 

Egy-két nap múlva le lehet szedni róla a kenyeret, általában további egy-két nap után érdemes megkóstolni, s ha jó, akkor kiszedem, zárható dobozba, a levet rászűröm, és be a hűtőbe. Ezzel a módszerrel nem puhul meg, jó roppanós marad.



Nem árt őrizni

 

Szeret napozni


 

 

Közlkép

                                 

Kovi ubi-manó

Kovászos uborka leves:                             

Ha nagyon meleg van, felfrissülésre vágysz és csak 5 percig szeretnél pepecselni egy leves elkészítésével, íme az ideális megoldás :-)

Hozzávalók (6 személyre):

2 liter kovászos uborka leve
2 db kovászos uborka (lehet több)
1-2 gerezd fokhagyma a kovászos uborkából
6 ek görög joghurt vagy kaukázusi kefír
nagy csokorfriss kapor, aprítva
levesbetét: pirítós, vagy golyók

A kovászos uborka szűrt levét összehabosítottam a görög joghurttal, a leturmixolt kovászos uborkával és fokhagymával. Ha nem zavar, hogy híg, így is fogyaszthatjuk, akár pohárból kortyolgatva. Én sűrűbb, selymesebb állagra vágytam ( a Bock Bisztróban kóstoltak alapján), így felforraltam az egészet egy ek kukoricakeményítővel. Jól behűtve, friss kaporral bőven megszórva tálaltam.

Kovászos uborka-saláta
                                                        Hozzávalók:

6 nagyobb kovászos uborka (házilag készített, vagy üzletben vásárolt),
6 nagy, kemény paradicsom,
1 csokor friss kapor,
2 dl sűrű tejföl,
2 gerezd fokhagyma,
késhegynyi törött fehér bors,
ízlés szerint só, parányi porcukor

A saláta öntetéhez a tejfölt simára keverjük a sóval, borssal, porcukorral, valamint a megmosott, lecsöpögtetett, és apróra metélt kaporral, meg a tisztított és szétzúzott fokhagymával. További felhasználásig a hűtőszekrényben tárojuk. A kovászos uborkát levéből kivéve negyedekre vagy nyolcadokra vágjuk (nagyságától függően). A megmosott és leszárított paradicsomokat ugyancsak negyedekre vagy nyolcadokra vágjuk. Lapos, nagy üvegtálon helyezzük az uborkákat, felváltva a paradicsomgerezdekkel, majd lelocsoljuk a fokhagymás tejfölös öntettel. Folpack fóliával letakarva betesszük a hűtőszekrénybe, és tálalásig ott tartjuk. Úgy is készíthetjük, hogy az uborkát is, meg a paradicsomot is egyforma kockákra vágjuk, és az öntettel jól összekeverjük.

Ajánlott irodalom: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/uborka.html

Cickafark

Na ez az a gyógynövény, amit mindig elsőként meg kellett tanulnom, bármely ország nyelvén, ahol hosszabb ideig voltam, mert elkerülhetetlenül szükségem volt rá....

A drog serkentőleg hat az emésztőnedvek elválasztására, emellett különösen kamazulén-tartalmának köszönhetően a kamillához hasonló, görcsoldó és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Alkalmazzák étvágytalanság, valamint a gyomor-bél-epetájék enyhébb, görcsökkel járó panaszainak kezelésére, de emésztési zavarokra (epe és májserkentésre, gyomor- és bélhurutra, patkóbélfekélyre) ajánlható illetve vénás keringési zavarok esetén (aranyér, lábszárfekély), visszértágulás ellen, húgyutak betegségei esetén és prosztatagyulladásra, menstruációs problémák kezelésére is. Külsőleg hasonló célokra használják a cickafarkot. Homeopátiás felhasználási területei többek között a visszérpanaszok, görcsös fájdalmak, valamint viszketéssel és hólyagképződéssel járó bőrelváltozások enyhítése. Érzékeny egyéneknél a friss levelek érintkezése a bőrfelülettel cickafark-dermatitiszt, viszkető, gyulladásos bőrelváltozást okozhat.

A nők legjobb gyógyítója a cickafark, melyet alkalmazhatunk felfázásra, ivarszervi problémákra, gyulladásos állapotok enyhítésére.

Segíti az emésztést, a sebgyógyulást, jó vérzéscsillapító orrvérzés esetén és alkalmazható menstruációs zavarok ellen is.

A fogíny- és szemgyulladások kiváló öblögető-, illetve borogatószere.

Kismedence és petefészek gyulladásnál és aranyeres fájdalmaknál, mint ülő fürdőt alkalmazzuk
 

Tea: 1 púpozott teáskanál cickafarkfüvet adunk negyed liter vízhez, forrázzuk le, majd 10 perc után szűrjük le. Kúraszerűen napi 1-2 csésze tea fogyasztása ajánlott az étkezési szünetekben.6 héten át.

Borogatás: Forrázzunk le 0,5 l forrásban lévő vízzel 1 maréknyi szárított cickafarkot. Tegyük bele mullkendőbe, és helyezzük melegen a sebre.

Tinktúra: Egy jól zárható üvegbe helyezünk 3-4 maréknyi friss cickafarkvirággal, leöntjük 40%-os pálinkával, majd két hétig állni hagyjuk meleg helyen.

Fürdő: Forrázzunk le 0,5 l forrásban lévő vízzel 1 maréknyi szárított cickafarkot, és hagyjuk állni 1-2 órán át, majd szűrjük le a főzetet, és öntsük a fürdővízhez. Ülő- vagy lábfürdőként alkalmazható.

Kenőcs: Felmelegítünk 90 gramm sótlan vajat, hozzáadunk 15 gramm friss összeaprított cickafarkvirágot, 15 gramm apróra vágott málnalevelet, jól átsütjük, majd éjszaka pihentetjük. Másnap az egészet felmelegítjük, egy vászonkendőn átnyomjuk, és tiszta üvegben, hűtőszekrényben tároljuk! Szem kezelésére, arckrémként, bőrápolóként alkalmazható.

Szeszágyon cickafark propolisszal: Minél erősebb pálinkába tesszük a cickafarkot, annál hasznosabb lesz. Amennyiben 70 fokos törkölyben állni hagyjuk 3 hétig, majd propoliszos mézzel elkeverjük, és reggelente egy kávéskanállal fogyasztunk, mindenféle női bajunk elmúlik. A növények szárát használjuk még teának és fürdővizekbe.

Vegyeszöldség-leves cickafarkkal: Cickafark, bakszakáll, mezei sóska, pongyola pitypang (összesen 200 g-nyi), esetleg 2-3 db repkény levelét megtisztítjuk, megmossuk, nagy darabokra vágjuk. A keveréket kevés zsiradékon, apróra vágott hagymával megpároljuk, majd kevés lisztet szórunk rá. Vízzel vagy húslével felöntjük, felfőzzük. Tálalás előtt szitán átszűrjük, pirított zsemlekockával tálaljuk.

Tavaszi erőleves gyomász módra: Tavaszi kirándulásunk során összegyűjtünk megfelelő mennyiségű szagosmüge-, fiatal százszorszép-, pimpóleveleket, szederhajtásokat, ibolyavirágokat, szamóca-, cickafarkleveleket, fekete ribizli fiatal hajtásait. Mindezt meglocsoljuk jóféle asztali pecsenyeborral. 4-5 órát állni hagyjuk. Szűrletéből ki-ki vérmérsékletének megfelelő mennyiség elfogyasztása után erőre kaphat tavaszi fáradtságából.

Tormás cickafarkkocsonya.:Fél evőkanál frissen reszelt tormát és néhány apróra vágott cickafarklevelet negyedliter tejjel összekeverünk, ecettel, sóval, cukorral fűszerezzük. Két evőkanál zselatint 4 evőkanál langyos vízben csomómentesen feloldunk. A zselatint hozzáadjuk a tormás cickafarkhoz, tojástartókba, vagy hasonló formákba töltjük. Megszilárdulás után a formából kiütve tálaljuk. Hideg húsokhoz adjuk.

Cickafarkkrém: Néhány késhegynyi finomra vágott fiatal levelet vajjal, apróra vágott hagymával, ízlés szerinti köménnyel, tehéntúróval össze¬keverünk. Friss, ropogós kenyérre kenve, paradicsommal, paprikával fogyasztjuk.

Májpástétom cickafarkkal: 50 dkg sertésmájat lekaparunk, 1 1/2 áztatott zsemlét, 2 egész tojást, zsírban pirított hagymát, sót, 2 csipetnyi apróra vágott cickafarklevelet keverünk hozzá. Befőttesüvegbe tesszük, szorosan lekötve 2 órán át gőzöljük. Hidegen tálaljuk.

Cickafarkas rizssaláta: 25 dkg főtt rizshez hozzákeverünk 1 apróra vágott almát, 2-3 db apróra vágott kemény tojást és csemegeuborkát, 3 csipetnyi cickafarklevéllel, olajjal és citromlével ízesítjük.



Gyógynövény-eledelek, pitypang, csalán és bodza

Mi a gyom?

Gyomnak tekinthetjük azt a növényt, amely ott nő, ahol termesztési szempontból nem kívánatos (akár kultúrnövény árvakelése is lehet). A Föld kb. 300 000 ismert növényfajából mintegy 30 000 gyom. Gazdasági kárt hozzávetőlegesen 1800 faj okoz, amelyek közül a világon kb. 300, térségünkben viszont 24 gyomnövényfaj tekinthető veszélyes gyomnak. A többi gyógynak...
Jó tudni:
- Aki asztmás vagy allergiás, az inkább ne fogyasszon semmiféle virágot, mert a pollen problémákat okozhat.

Pitypang

Itt a tavasz pang a pitty!

Na ez az a cikk, amivel már régen előrukkolhattam volna, mert már lassan tényleg pang a pitty, hiszen amit felhasználhatunk belőle, az a virága, vagy a virágzó növény szára. A gyökérnél nem számít mely időszakban szedjük, gyógyhatását nem csökkenti. Szóval talán akad még árnyékosabb helyeken egy pár virágos példány, hamár nem is tudjuk visszapörgetni az időt....

-a gyökér erősíti a májműködést: hasznos a májgyulladás és a sárgaság kezelésére

-a gyökér elősegíti az emésztést azáltal, hogy az epe termelését és kiválasztását serkenti: az epekő kialakulásának megakadályozására, illetve csökkenti a vércukorszintet

-a gyökér csökkenti az endometriosis tüneteit és a havi vérzést megelőző emlőfájdalmat
-a levél vízhajtó hatású: a retenció csökkentésére
-A friss szárak fájdalommentesen oldják az epekövet, szabályozzák a máj és epe működését.

Vértisztító hatása folytán köszvény és reuma esetén is segít, elmulasztja a nyirokcsomó-duzzanatokat, ha az ember a friss szárral 3-4 hetes kúrát végez.

Sárgaság és lépbántalom ellen szintén eredményesen alkalmazható.

Pitypangméz receptje:

Két nagy marék pitypangvirágot 1 l vízben felfőzünk. Amikor a víz bugyogni kezd, levesszük a tűzhelyről, és másnapig állni hagyjuk. Leszűrjük a főzetet, és jól kinyomkodjuk.

Az 1 l léhez hozzáadunk 1 kg. cukrot, egy citromot, karikára vágva, és fedő nélkül, közepes lángon főzzük. A fehér cukrot, hogy kissé megreformáljuk, helyettesíteni lehet nádcukorral, és így még egészségesebb!

Vigyázni kell, hogy ne forrjon és ne legyen nagyon sűrű, mert akkor kikristályosodik! Nagyom finom és egészséges mézet kapunk.

Pitypangbor: Száraz időben 4 1/2 l pitypangvirágzatot gyűjtünk. Kb. 10 l-es fazékba tesszük, 4 1/2 liter forró vízzel leöntjük. A fazekat lefedjük, 3 napig áztatjuk benne a virágokat. Ezután a folyadékot molinókendőn átszűrjük, a virágzatokból a lét kifacsarjuk. A folyadékba dobunk egy kis gyömbérgyökeret, 3 finomra vágott narancs és 1 citrom héját valamint 1 1/4 kg cukrot. Az egészet egy nagy fazékban 20 percig lassú tűzön felfőzzük. Mázas cserép- vagy porcelánedénybe töltjük. Lehűtjük, egész addig, amíg testmeleg nem lesz. 1/2 darab élesztőt egy pirított rozskenyéren elkenünk és a folyadék tetejére téve azon úszni hagyjuk. Az edényt kendővel lefedjük, 6 napig meleg helyiségbe állítjuk, ezután a bort nagy edénybe szűrjük, és pamutkendővel letakarjuk. Három hétig sötét helyen állni hagyjuk, majd az edény tartalmát palackokba fejtjük. Az üvegeket dugóval gondosan lezárjuk. A bort legalább karácsonyig pihentessük.

Pitypang szörp: Hozzávalók:

-2 marék pitypang virág

-1 kg cukor

-fél citrom leve

-1 liter víz

A pitypang virágról a szárát lecsipkedjük, beletesszük egy üveg-, vagy ép zománcú edénybe, ráöntjük a vizet és egy éjszakát hagyjuk állni. Másnap lassú melegítés után hozzá adjuk a cukrot és a citromot is. Kb. 1 órát nagyon lassú (csak kicsit gyöngyözön a teteje) tűzön főzzük, leszűrjük és üvegekbe töltjük.

Szirup gyökérből: 2-3 dl vízben főzzünk fel 2-2 evőkanál gyermekláncfűgyökeret és -levelet, a felforralástól számítva 1 percig főzzük, majd szűrjük le. A főzethez adjunk 120-150 g cukrot, így sziruposan besűrűsödik.

Pitypangfejsaláta: A még „bimbózó" virágzatot (200 g) keresztben finom szeletekre vágjuk, csipet cukrot,  kevés sót, 1 kis, finomra vágott hagymát adunk hozzá. Ha kész van, kivesszük a serpenyőből és a forró zsiradékba 2 evőkanál borecetet öntünk. Ha felforrt, a felaprított pitypangfejeket beleszórjuk és összekeverjük. A salátát összevágott kemény tojással (fejenként 2 db) körítjük és azonnal tálaljuk.

Az egyik pity-saláta: Néhány csokor pitypang levelet megmosunk, kisebb darabokra tépkedünk. Darabolt zöldhagymához, felkockázott paradicsomhoz keverjük, az egészre egy kis olívaolajat csurgatunk és kész a gyors, egyszerű tavaszi saláta.A pitypang leveléhez télen is hozzájuthatunk, mert ennek az évelő növénynek egy enyhe tél meg se kottyan, fagymentes időben szinte mindig találunk zöld levelet.

A másik pang-saláta: Egy kis kapribogyós üvegbe öntünk egy fél deci olívaolajat (más olaj is mehet), rá fél deci almaecet (vagy borecet, citromlé) és jól összerázzuk. Miközben a hozzávalókkal szöszmötölünk, többször összerázzuk.

20-30 virágszárat megmosunk, majd 2 cm-es darabokra aprítjuk.

Egy fej salátát leveleire bontunk, jól megmossuk. Darabokra tépkedjük a salátaleveleket, belekeverjük a pitypang szárat, majd az egészet leöntjük a homogénre rázott öntettel.

A pitypang virágját a tetejére szórjuk dekorációnak, na meg finom is ám...

Szinte minden nagyobb élelmiszerboltban megvásárolhatjuk a dobozba csomagolt, élénkzöld cakkos leveleket. Ha valakit a pitypangra emlékeztet, nem téved nagyot, hiszen a rucola a gyermekláncfű nemesített változata.

Pongyolapitypang-főzelék: Lehetőleg a fiatalabb és zsengébb leveleket (500 g) gyűjtjük be. A levelek kemény csúcsát levágjuk, és a leveleket legalább egy fél óra hosszat vízben főzzük. A vízből szűrővel kiszedjük, lecsöpögtetjük, majd finomra vágjuk. Lábosba szórjuk, húsleves levével felöntjük, csipetnyi sóval ízesítjük, 2-3 evőkanál pirított zsemlemorzsával összeérésig pároljuk, vagy 100 g vajon, csipet sóval és borssal puhára pároljuk, majd 1 kanál lisztet rászórva, néhány kanál húslével felöntjük, ezt követően még kb. negyedóra hosszat főzzük. Frissen tálaljuk, mint a spenótot. Resztelt burgonyával, fasírttal ...

Párolt pitypangfej: Ennek az íze a bimbóskelhez hasonlít. A levélrózsák közötti fejletlen fészekvirágzatokat gyűjtjük össze. Ezeket a sárgás színű, összehajló „bimbókat" kb. 3 percig, lobogó vízbe szórva főzzük, majd vajjal, sóval, szerecsendióval ízesítjük. Előételnek vagy körítésnek tálaljuk.

Pitypangpüré: A fiatal pitypangleveleket felfőzzük, szitán lecsöpögtetjük, finomra vágjuk, húsleves levében megpároljuk, liszttel behabarjuk. Sóval, borssal fűszerezzük. Forró tejszínnel meglocsoljuk.

Teák:
(1) 1 púpozott teáskanál őrölt pitypanggyökér + 2-3 dl hideg víz

- éjszakára áztatás

- másnap forralás, elfogyasztás

(2) 1 marék pitypanglevél + 1 liter víz

(kinek hogy tetszik, lehet sűríteni és hígítani is)

- forralás után állni kell hagyni

- majd mikor már emberi hőmérsékletű, jöhet az ivászat

- szárral is el lehet készíteni

(3) 1 marék pitypanglevél + 1 liter víz

- hideg vizes áztatás (ebben az esetben a vitaminok is túlélik a tortúrát)
- egy éjszakás pihentetés után toroktúra

- ezt is el lehet készíteni szárral

-(4) 3 dl vízben forraljunk fel 2 teáskanálnyi gyermekláncfüvet, és 1 percen át főzzük, majd 15 perc elteltével szűrjük le. Kúraszerűen 6 héten át napi 2 csészével fogyasszunk belőle.

Borogatás: 3 evőkanálnyi gyermekláncfűgyökeret tegyünk 0,5 liter vízbe, forraljuk fel, és főzzük 5 percig, majd készítsünk belőle pépet, kenjük rá egy kendőre, és helyezzük a fájó, sajgó ízületre.

Tompa Mihály: A pitypang meséje   

                                                       

A virágok tündére egy napon sorra meglátogatta az alattvaló- it, megkérdezte tőlük, nincs-e panaszuk, kérésük, kapnak-e hűvös reggeli harmatot, kedvesen játszadozik-e velük az esti szél, fölkeresik-e őket a pillangók. A kényes kerti virágok sorra elmondták panaszaikat. A rózsa arra kérte, intézze úgy, hogy a viola illata ne legyen olyan fűszeres – mert irigy volt a kerti rózsa, irigyelte a viola édes illatát, azt szerette volna, hogy az emberek csak az ő illatában gyönyörködjenek. A virágok tündére jószívű volt, mint az egy tündérhez illik, megszidta hát az irigy rózsát, és megsimogatta a hallgatag csendes violát. A százszorszép arra kérte a tündért, növesszen neki töviseket, hogy az emberek nehezebben tudják leszakítani; a liliom élesebb kardokat kért; az estike meg azt szerette volna, ha ő nem este, hanem reggelenként nyílna, illatozna. A tündér zokon vette a virágokhoz csöppet sem illő sok kérést meg panaszt, rosszkedvű- en ment el a kertből. Elhatározta, hogy egyhamar nem látogatja meg ismét az elkényeztetett virágokat, s lehorgasztott fejjel ballagott hazafelé, az erdőbe. Így történt, hogy meglátta az út szélén, a porban virító pitypangot. Megállt előtte. – Mondd, kedves pitypang, nincs valami kérésed, panaszod? A pitypang csak ingatta sárga fejét, hogy nem, nincs kérése, sem panasza. – Nem kívánsz magadnak jó illatot? Esetleg tüskéket, hogy ne tudjanak leszakítani a gyerekek? 2 Nem, a pitypang nem kívánt semmit, de mikor a tündér továbbment, fölsóhajtott. Meghallotta a tündér a pitypang sóhaját, visszafordult. – Talán mégis szeretnél valamit kérni, pitypang? – Hiába minden, tündér, az én bánatomon te sem tudsz segíteni – mondta a pitypang. – Messze földről kerültem ide, ebbe az országba, meggyökereztem itt, tudom, hogy soha többé nem láthatom a hazámat, s ha eszembe jut a régi táj, mindig nagyon szomorú vagyok. Csak legalább a gyermekeim elmehetnének…, de hát azoknak sincs szárnyuk! Gondolkozott egy kicsit a tündér, s mert csodatevő, nagy hatalma volt, úgy intézte, hogy a pitypang bolyhos fiacskái, leánykái – a termésbóbiták – ezentúl apró szárnyakkal szülessenek. A bóbiták apró szárnyába belekap a szél, röpíti őket hegyen-völgyön át, messzi földre elkerülnek, s ha jó szél fúj, a pitypang egyikmásik fia, lánya visszarepülhet a rég elhagyott hazába is.

Mindig beindul a fantáziám, mikor itt a május és piac helyett az erdőbe járhatunk beszerzési körúta, ha finomat és szépet szeretnénk enni. Még előkerül a hűtőből a maradék sózott medvhagyma naponta, de gondolataim már a rántott bodzavirággal és a bodza apró virágaival teleszórt csalánfőzelékkel vannak tele.

Lehetőleg csak olyan, a forgalmas közutaktól távol eső helyeken, erdőszéleken, mezei utak mentén szedjük a növényeket, ahová sokkal nehezebben jutnak el a gépkocsik által kibocsátott mérgező anyagok .

Csalán

Mostanában érdemes a csalán zsenge, kevésbé csípős hajtásait felhasználni ételeinkben, akár önállóan, akár más ételekhez keverve. (Zsenge csalánhajtásokat nemcsak tavasszal szedhetünk, hanem később is. Az elvirágzott szárakat vágjuk le tőből, hogy új hajtásokat hozzon a növény.) Magas vitamin-, ásványi anyag- és fehérjetartalma miatt tápláló ételeket főzhetünk belőle. A csalán gyorsan felszívódó organikus vasat tartalmaz.

A zsenge hajtások még nem annyira csípősek, akár kézzel is gyűjthetőek. Egyébként használjunk gumikesztyűt, vagy ollóval vágjuk bele egyből a gyűjtőedényünkbe. A nem virágzó csalánnak a felső 3-4 levélmélységű részét kell leszedni. Levelének gyűjtési ideje március-április, gyökérzetét (Urticae radix) pedig ősszel vagy tavasszal szokták gyűjteni.

Csalánleves szurokfűvel: 2 fej vöröshagymát apróra vágunk, vastag falú lábasban, forró vajban megpároljuk, 500 g-nyi fiatal csalánlevelet öntünk rá. Addig keverjük, míg össze nem esik. Forró levesalappal felöntve 20 percig főzzük. Ha kész, robotgéppel pépesítjük, sóval, borssal ízesítjük. A 3-5 db paradicsomot lobogó vízben leforrázzuk, meghámozzuk, felezzük és a magvakat eltávolítjuk belőle. Finom szeletekre vágjuk és a leveshez adjuk. 1 dl fehérborral megöntözzük. 1 nagy maréknyi friss szurokfüvet finomra vágunk és a levesbe keverjük. Az egészet még egyszer felfőzzük. Tálalás előtt még tejfellel ízesíthetjük.

Sült csalánlevél-levesbetét: Már nagyobb, de még fiatal csalánleveleket (személyenként 5-6 levél) deszkára fektetünk, mind a két oldalát finoman kiverjük, megsózzuk, megvárjuk, míg levet ereszt. Palacsintatésztát keverünk, a levelet belemártjuk és forró palacsintasütőben mindkét oldalát kisütjük. Megtehetjük azt is, hogy a csalánleveleket durván összevágjuk a palacsintatésztához keverjük, kisütjük, felgöngyöljük és így vékony szeletekre vágva adjuk a forró húslevesbe.

Csalánfelfújt: A csalánleveleket (500 g) sós vízben puhára főzzük, leszűrjük és összevágjuk. Személyenként egy zsemlét összevágunk, tejjel meglocsoljuk, megvárjuk, míg megpuhul, finomra vágott hagymával, lestyánnal, sóval, ízlés szerint kaporral ízesítjük. Hozzáadjuk a csalánfőzeléket és személyenként egy tojással behabarjuk. A masszát kizsírozott, lapos formába öntve kb. fél órára forró sütőbe tesszük.

Csalánfasírt: A csalánleveleket (200 g) lobogó vízben néhány percig forrázzuk, majd szitán, csap alatt lehűtjük. Így zöld színét megtartja. Lecsöpögtetjük, finomra vágjuk és egy tálban 1 apróra vágott kemény tojással, sóval, borssal, frissen reszelt szerecsendióval jól összekeverjük, kicsit pihentetjük. A masszából pogácsákat formálunk, lisztben megforgatjuk, és forró zsiradékban kisütjük. Húsételekhez körítésként tálalhatjuk.

Csaláncsipetke: Egy teáskanálnyi vajat zsemlemorzsával összekeverünk, hozzáadunk személyenként fél tojást. A finomra vágott (50 g) csalánleveleket a tésztához keverjük, sóval, borsfűvel és bazsalikommal ízesítjük. A masszából csipetkéket formálunk és a levesben kifőzzük.

Tojásos csalánsaláta: 8 db kemény tojást apróra vágunk, sóval, kevés mustárral, olajjal, citromlével (esetleg ecettel) és 500 g apróra vágott csalánlevéllel összekeverjük.

 

Csalánfőzelék: A megmosott zsenge csalánt forró vízben kell puhítani, attól függően 10-20 percig, hogy hajtásvégeket szedtünk-e, vagy kicsit keményebb leveket is. Leszűrjük és ilyenkor már bátran nyúlhatunk hozzá szabad kézzel is, és vághatjuk apróra. Pároljuk vajban vagy olíviaolajban, majd szórjunk rá kevés lisztet és kevergetve öntsük fel tejjel, de mégjobb főzőtejszinnel. Ízesítsük fokhagymával, sóval, borsikafűvel.

Ugyanígy készül a medvehagyma és a lucernafőzelék is, bár a medvehagymánál én mellőzöm a fűszereket.

Levest hasonlóan készíthetünk csalánból csak erősebben higítjuk, bár rántással is nagyon finom. Egy kis csurgatott tojást szoktam még hozzá tenni.

Vajas, túrós, tejfölös verzióban is nagyon fimom szendvicskrémnek, s keverhetünk hozzá egyébb zöldfűszereket is.

Ne csak együk, igyuk is! Készíthetünk csak csalánból teát, de keverhetjük más gyógynövénnyekkel is, amitől sokkal finomabb lesz. A csalántea iható fél éven keresztül is folyamatosan, de az ajánlott 3-5 csészényi (1,5 dl) napi adagot (8-12 g) ne lépjük túl.

Csalántea 1: 2-3 szár friss csalánt ( vagy 1 púpozott evőkanál szárított csalánt) leforrázunk 1/2 liter vízzel, rövid ideig áztatjuk.

Csalántea 2: 1 rész csalán + 1 rész borsmenta + 1 rész cickafark + 1 rész aranyvesszőfű keverékéből

készül.

Kenőcs: A leveléből készített kenőcs az ekcémás bőrfelületekre jótékony hatással van.

Fürdő: A pattanásos bőrt csalánfürdővel kezeljük. A szépségápolásban is komoly szerepet tölt be a csalán. A növény fiatal leveleit arcgőzöléshez használják, míg a belőlük készült krém bőrtisztító. A zsíros, korpás bőrre különösen hatékony. A csalánlevél drogjának nagy részéből klorofillt állítanak elő. Ez a zöld színanyag adja a levelek színét, és minden növényben megtalálható, mert a fotoszintézishez szükséges. Az élelmiszeripar és a gyógyszeripar gyakran használja színező anyagként.

Régóta használatos reumás bántalmak gyógyítására. A gyógykezelést, melynek során a fájdalmas végtagokat a csalán friss hajtásaival csapkodják meg, ma is alkalmazzák.

Gyógyhatások:

A gyógynövények közül a legerősebb vértisztító, ugyanis kiűzi a testből a mérgeket, feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat. Magas vastartalma következtében fáradékonyság, kimerültség esetén is igen eredményesen alkalmazható. A - friss vagy szárított - csalánból főzött tea a teljes emésztőcsatornát is tisztítja és fokozza a szervezet védekező erejét. Hosszú távú alapterápiaként allergiák és bőrbetegségek kezelésére kiválóan alkalmas. Értékes szer a szénanátha és az ekcéma tüneteinek kezelésére, illetve a köszvényes fájdalom és gyulladás enyhítésére. A belőle készült borogatás a bőrben lévő méreganyagok kivonására is jó.

Főbb előnyei részletesebben:

-Vizelethajtóként a csalán megszabadítja a szervezetet a visszatartott víztől, ezáltal számos, betegség kiegészítő kezelésében szerepe lehet.

-Ha a csalánteát borogatásként alkalmazzuk vagy rendszeresen, szedünk valamilyen csalánkészítményt, az ízületi gyulladással járó lüktető érzés-különösen a köszvény okozta -egy idő múlva enyhülhet.

-A húgyúti fertőzésben szenvedőknél fokozza a vizelet kiválasztást, és így a vizelettel együtt kiürülnek a betegséget kiváltó kórokozók is.

-A menstruációt, megelőző puffadásérzést is a visszatartott víz okozza, ezért azoknál a nőknél, akik a menstruációt megelőzően csalánkészítményeket fogyasztanak, enyhébbek lesznek ezek a tünetek.

-A gyógynövény a magas vérnyomást is csökkentheti, ami egyébként részben a szervezet folyadék- visszatartása is okozhat.

-Ezenkívül csökkenti a koleszterin felszívódását, és magas a C-, B-vitamin, valamint a karotintartalma

-A csalán a szénanátha tüneteinek is egyik jól bevált ellenszere.

A pollenre és más allergénekre reagálva az allergiás szervezet egy gyulladást okozó vegyületet, hisztamint termel, amelynek hatására orrdugulás és könnyezés lép fel.

A csalánban viszont egy olyan flavonoid van, a kvercetin , amely képes meggátolni a hisztamin termelődését.

-A csalán enyhítheti a férfiaknál a prosztata-megnagyobbodással járó panaszokat.

Bodzavirág

A bodza virágjától a terméséig számtalan célra felhasználják.

Tartalmaz: szerves savakat (almasav, valeriánsav, ecetsav stb.), antocianinokat (szambucianin), C-vitamint (100-130 mg/100 g), béta-karotint, foszfort, vasat, kalciumot, magnéziumot, továbbá cukrot, nyomokban illóolajat.

Kitűnő szerként alkalmazzák a meghűléses és influenzás megbetegedéseknél, továbbá kiegészítőként alkalmazzák vérnyomásos és reumatikus panaszok kezelésénél. Ajánlják vérszegénységben szenvedőknek, de idős vagy betegségből lábadozó embereknek is. Hatóanyagai kiválóan elősegítik az emésztést és erősítő hatása is jelentős.

Gyümölcse számos a szervezet részére hasznos anyagot tartalmaz, mint a vitaminok, ásványi és cseranyagok, fehérjék, mikroelemek, növényi cukrok, szerves savak, színanyagtartalma rendkívül magas. Bogyós termései enyhe hashajtó, vizelethajtó illetve izzasztó hatásúak

Nemsokára nyílik a bodzavirág, már alig várom, mert finomságokat lehet készíteni belőle.

Rántott bodzavirág: A bodzavirágot kicsit vízbe kell tenni, és állni hagyni hogy ha netán van benne apró bogár az kijöjjön belőle. Ezután jól le kell csepegtetni, leszárítani.

A lisztből, tojásból és a tejből, (esetleg kis citrmos sört is tehetünk bele) sűrűbb palacsinta tésztát készítünk.

Egy serpenyőbe bősége olajat hevítünk. A palacsintatésztába belemártani a bodzavirágot a száránál fogva és kicsit lecsepegtetni, majd a forró olajba helyezni.

Miután levágtuk a kiálló szárat, óvatosan a másik oldalára fordítjuk és azt is szép pirosra sütjük.

Én nem kifejezetten édességnek szoktam elkészíteni, hanem inkább a csalánfőzelék velejárója, de húsevő barátainknak csemegének is jó ebéd után, ha vaníliás cukorral elkevert porcukorral szórjuk meg, vagy baracklekvárt adunk hozzá.

Melegen finomabb...

Bodzavirág szörp:  8-10 szép, rovaroktól mentes bodzavirágot gyűjtünk. Csap alatt megmossuk. 10 l-es rozsdamentes fazékba 7 liter vizet öntünk, 1 citromot szeletekre vágunk, hozzáadjuk. 800 g cukorral vagy gyümölcscukorral édesítjük, 1 dl borecettel savanyítjuk, majd feltesszük melegedni. Közben 200 g cukrot szép barnára pirítunk, felengedjük 1 l vízzel, és simára forralva beöntjük a fazékba. Felforraljuk, beletesszük a bodzát, majd a tűzről levéve 1 napig állni hagyjuk. Másnap leszűrjük, üvegbe töltjük, és jól bedugaszolva hűvös helyen (lehetőleg hűtőgépben) 6 hétig állni hagyjuk. Az érlelés után hígítva fogyasztjuk.

Bodzavirágszörp másképp: 6 db, szép nagy bodzavirágot megmosunk, rovaroktól megtisztítunk, 5 l vízbe tesszük, 3/4 kg cukrot, 1 doboz citrompótlót, 1 egész szeletelt citromot adunk hozzá. 3-4 napig állni hagyjuk, utána leszűrjük és hűtőgépben egy hónapig érleljük. Hűtve, hígítva fogyasztjuk.

Bodzabogyószörp: 3 kg szemezett bodzabogyót porcelán vagy kőedénybe téve néhány napig állni hagyunk. Utána megtörjük, és a levét átszűrjük. Minden literhez 1 kg cukrot adunk, addig főzzük, míg sűrűsödni nem kezd. Forrón üvegbe töltjük, és lekötve száraz gőzbe tesszük. Vízzel hígítva kiváló üdítőital, de a fél liter tejjel összemixelt 1 dl bodzaszörp is kitűnő italnak számít.

Bodzavirágbor: 1 l lemorzsolt bodzavirágot rozsdamentes fazékba tesszük, 1 kg cukrot és 1 karikára vágott citromot rászórunk, majd 3 liter lobogó vízzel leforrázzuk. Ha kihűlt, 50 g élesztőt adunk hozzá, egy éjszakán át állni hagyjuk, majd másnap leszűrve üvegekbe töltjük, gyengén ledugaszolva hűvös helyre tesszük. Ne aggódjunk, ha az érlelés alatt lövöldözést hallunk, mindig dugaszoljuk vissza az üvegeket.

Bodzabogyóbor: 13 kg leszemezett, érett bodzabogyót, 30 g szegfűborsot és 60 g gyömbért 1 óra hosszat 50 l vízben főzünk. Fakádba 22 kg cukrot öntünk, majd erre szűrjük át a főzetet, miközben a bogyókat megtörve szitán átnyomkodjuk. 125 g borélesztőt adunk hozzá és 2 napig állni hagyjuk. Átfejtjük hordóba, kotyogóval lezárjuk, két-három naponként megkeverjük a készülő bort a hordó mozgatásával. Ha kiforrott, 2-3 liter borpárlattal feljavítva véglegesen lezárjuk és 4 hónapig érleljük. Ha kész, palackokba fejtjük. Kiváló forralt bor készíthető belőle a következő módon: bodzabort és bodzaszörpöt egyenlő mennyiségben összekeverünk, fahéjjal, szegfűszeggel, citromszeletekkel ízesítve felforraljuk, melegen kínáljuk. Bodzavirágpezsgő. Rozsdamentes fazékban 5 liter vízhez 750 g cukrot adunk 1/4 liter borecet társaságában. Kb. 5, karikára vágott citromot, 12-15 db jól fejlett, szárak nélküli bodzavirágzatot, kis csomóba kötött, még nem virágzó szagos mügét adunk hozzá. Az egészet jól összekeverjük. Kb. fél óra után a szagos mügét kivesszük a folyadékból. Ezután a pezsgőalapanyagot 8 napig állni hagyjuk, de minden nap egyszer megkeverjük. Ha az előírt idő eltelt, leszűrjük, és tisztára mosott pezsgőspalackokba töltjük a folyadékot. Ledugaszoljuk, és a dugót drótkosárral lekötjük. 14 napi hűvös helyen való érlelés után fogyasztható az ital.

Bodzabogyópezsgő: 3 kg szemezett bodzabogyót megtörünk, rozsdamentes edényben, 8 l vízzel, 1,5 kg cukorral, 3 db szeletelt citrommal, 1-1 db kálmos- és gyömbérgyökérrel és néhány szem szegfűborssal összekeverjük. Néhány napig állni hagyjuk, de közben legalább egyszer jól megkeverjük. A folyadékot gondosan leszűrjük, pezsgősüvegekbe töltjük, gondosan ledugaszoljuk, a dugót drótkosárral lekötjük. 14 napi hűvös helyen való tárolás után fogyasztható.

Bodzapezsgő ananásszal: 1/2 kg-os ananászkonzerv tartalmát jénai tálba öntjük. Ízlés szerint cukorral ízesítjük, fél órát hűtőgépben állni hagyjuk. Tálalás előtt koktélospoharakba osztjuk szét az ananászt, félannyi ginnel meglocsoljuk, jégkockákkal hűsítjük, bodzapezsgővel felöntjük. Szívószállal és kiskanállal kínáljuk vendégeinknek.

Bodzapálinka: 1,5 kg szemezett bodzabogyót 1/4 l vízzel, 1/2 kg cukorral, 1 db vaníliarúddal 1 óra hosszat közepes lángon főzünk. Ha kész, szitán fazékba szűrjük. Kb. 1 napig csepegtetjük. Következő nap a szűrletet felfőzzük, majd lehűtjük. 1/2 l 96%-os alkohollal összekeverjük, palackokba töltjük, lezárjuk. 1-2 hónapig érleljük. Nemcsak koccintásra jó, a szakácsművészetben flambírozásra, ecetek ízesítésére, esetleg mártás készítésére is használhatjuk.

Bodzaecet: Befőttesüveget megtisztított, frissen szedett bodzavirággal megtöltjük, majd borecettel színig töltjük. Kb. 2 hétre napra vagy meleg helyre tesszük. Leszűrjük, kis üvegekbe öntjük szét. Halételek ízesítésére használjuk fel.

Nyári bodzaleves: A bozdabogyókat (1/2 l) szitán áttörjük, 1/2 l vízzel, 4-5 evőkanálnyi cukorral felfőzzük. 2 dl fehérborral, kávéskanál citromlével ízesítjük. Jéghidegen tálaljuk.

Bodzalekvár I.: Túlérésben lévő bozdabogyókat (1/2 l) lecsumázzuk, megmossuk, kevés vízzel, ízlés szerinti cukorral, néhány kimagozatlan érett szilvával kb. 2 óra hosszat főzzük. Zsemlemorzsát vajban megpirítunk, majd a már elkészült alaphoz keverjük a keveréket, majd szitán áttörjük. Hidegen tálaljuk. Frissen fogyasztjuk.

Bodzalekvár II.: Bodzabogyókat, (1/2 l) felezett, kimagozott szilvát (3-4 db), alma- és körteszeleteket (2-3 egész gyümölcs) ecetes vízben puhára párolunk, szitán áttörjük, cukorral, kis darab fahéjjal ízesítjük, keményítővel megkötjük. Frissen fogyasztjuk.

Bodzalekvár szilvával. Azonos mennyiségű bodzabogyót (500 g) és szilvát (500 g) puhára főzünk. Szitán áttörjük. Lábasban 50 g vajat olvasztunk, hozzáadjuk a lekvárt, majd felfőzzük. Literenként egy evőkanál keményítőlisztet számolva, tejjel híg tésztát készítünk, majd a lekvárhoz öntjük. A keményítő sűrűvé és lággyá teszi lekvárunkat. Frissen, hidegen és melegen egyaránt fogyasztjuk.   bármely gyümölccsel ugyanígy...

Bodzakocsonya: A bodzabogyókat megtisztítjuk. Vízzel (1/4 l) leöntve addig főzzük, amíg a szemek szétfőnek. Ekkor szitán áttörjük, 1 kg bogyóra 800 g cukrot számítva, a keveréket addig főzzük, míg a tányérra cseppentett lé meg nem kocsonyásodik. Üvegbe töltjük, és lekötve száraz gőzbe tesszük.

Bodzakocsonya almával: A szemezett, tiszta bodzabogyókat (1 kg-ot 3/4 l vízben) megfőzzük, vászonzacskóba rakva levét lecsöpögtetjük. Közben almát (1 kg-ot 3/4 l vízben) főzünk. Ha kész, éppen úgy átszűrjük. Az alma- és a bodzaszűrletet egyenlő arányban elegyítjük. 1/2 kg cukrot adunk hozzá a szűrlet minden literjéhez. Az így nyert keveréket kocsonyává főzzük. Az előbbi módon tartósítjuk.

Bodzabogyó kapribogyó módra: Még éretlen, tehát zöld bodzabogyókat egy éjszakára sós vízben áztatunk. Másnap lecsöpögtetjük, üvegbe rakjuk néhány tárkonyhajtással együtt. Előzőleg felforralt, majd lehűtött borecettel felöntjük, az üveget lezárjuk. Hogy az ételeknek csak az ízét kölcsönözze, tálalás előtt távolítsuk el.

Bodzamártás (ételízesítő): 1/2 kg szemezett, érett bodzabogyót megmosunk, porcelán vagy kőedénybe rakjuk, 1/2 l borecetben egy éjszakán át állni hagyjuk. Másnap szitán leszűrjük, jól lecsöpögtetjük. A bogyókat durvára darált borssal, gyömbérgyökérrel vagy szegfűszeggel, fahéjjal, néhány apró fej vöröshagymával és reszelt citromhéjjal ízesítjük. A masszát 6-8 percig állandó keverés közben főzzük. Lehűlés után szitán áttörjük, üvegbe töltjük. Halételek pikáns mártásaihoz nélkülözhetetlen.

Bodzavirág tea elkészítése:
4-5 db tenyérnyi bodzavirág
0,5 l víz

1 citrom

10-15 dkg cukor, méz, vagy édesítőszer ízlés szerint

A bodzavirágokat jól mossuk meg, majd lecsöpögtetjük, leszárazzuk. A vizet felforraljuk, és az előkészítet, bodzavirágra öntjük. Lefedve állni hagyjuk kb. 10-15 percig. Ezt követően szűrjük le majd az elkészült teát tetszés szerint ízesíthetjük cukorral, mézzel, citromlével és édesítőszerrel. Fogyaszthatjuk forrón és hidegen. Nyáron a nagy hőségben jól lehűtve, fogyasztva isteni. A bodzavirágából készült tea jól alkalmazható a megfázás és köhögés esetén. Hurutoldó hatása van, hársfavirággal együtt főzve meghűlés ellen kiváló teakeverék lehet. Lázcsillapító hatása is jelentős. A bodzavirág tea enyhe hashajtóhatással is bír. A bodzateát készíthetjük jó minőségű drogériákban is kapható szárított bodzavirágból is, de akár magunk is gondoskodhatunk arról, hogy a téli hónapokban is tudjunk miből bodzateát készíteni. Ehhez bodzavirágzáskor szedjük le a bodza kinyílott virágait, és szárítsuk meg szellős, meleg helyen. A megszáradt virágot szedjük le a szárakról és vászonzacskóban tároljuk el télire.                                    Forrás: Terebess

Még egy kis finomság:
a bodzavirág sör

a receptek nagy részének forrása: Terebess

A parlagfű (ambrosia artemisifolia) - magyarul: istenek eledele

 Mit is tud ez a csodás növény, és mit tudnak a gyógyszerek?

A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia, a hármaslevelű parlagfűé pedig: Ambrosia trifida. Azt mondják rájuk, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr....

A parlagfűről is, mint allergén növényről régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is. A múlt századelőn az előkelő szalonokban az ambrózia illat volt az úri, és az előkelő illat. Ez pedig a parlagfű, az ambrosia artemisifolia illata volt. Aromaolaját aroma mécsesekben hevítették, de lehetett kapni a szárított, összesodrott leveleiből készített füstölőt is.

Ha allergiás vagy, akkor is olvasd tovább, mert a cikk végén a természetes ellenszerekről is írok!!!

    

              

A természet törvényei örök törvények. A  közlekedési törvényeket át lehet hágni büntetlenül, ha nincs rendőr a közelben, és akkor megúszta a felelősségre vonást, de ha valaki a természet törvényeit hágja át, akkor az saját magát bünteti meg! A természet úgy működött évmilliókkal ezelőtt, ahogy ma működik, és úgy fog működni évmilliók múlva is. Semmi új nincs a Nap alatt, mert amit ma felfedeznek, az már régóta létezik, csak az ember most ért el oda, hogy megismerjen olyan dolgokat, tényeket, amelyet eddig eszközök, vagy tudás híján nem ismert fel, vagy meg.

A természetes életmód, a természetes ételek  adják meg a lehetőséget a túlélésre. Ha megszegünk egy törvényt úgy, hogy nem tudjuk, hogy amit tettünk az törvénysértő, megbüntetnek, ugyanis van egy szabály, miszerint a törvények nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól. A természet törvényeinek nem ismerése sem mentesít a felelősségre vonás alól. A felelősségre vonás betegség formájában jelentkezik!

A parlagfű egy ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól!! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja az adott föld területét. Ahogy megóvta, azután átadja a helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek voltak megmaradni és szaporodni. Olyan ez, mintha valaki nyerne a lottón 1 milliárdot és neki csak 100 millió kellene, és a maradék 900 milliót elosztaná a rászorulók között. A valamennyi parlagfű képes erre az önzetlen cselekedetre, s vajon hány ember lenne képes erre?

A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80 %-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul!

11 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás, a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók! Mellesleg a légutak nyálkahártyáit a tej- és tejtermékek teszik védtelenné a magas kazein tartalmukkal (300-szor több a kazein a tehéntejben, mint az emberi tejben, s a kazeint az asztalosipar ragasztásra használja!!)! A tejet nem fogyasztók nem allergiásak a pollenekre, s így a parlagfű pollenjeire sem!

A Palocsa egyesület még a múlt évezred utolsó éveiben Alcsútdobozon (Fejér Megye), egy több hektáros területet hagyott parlagon, szándékosan, hogy mi lesz ezzel a földdarabbal a természet törvényei szerint. Első évben teljes területét beterítette a parlagfű (hogy honnan tudta meg, hogy ott van egy üres földdarab?). A második évben már a parlagfű több, mint 50 %-ban visszaszorult és átadta a helyét más növénykultúráknak (megjelent a lóhere, a gyermekláncfű, az útilapu (bojtorján), a lósóska, fehér üröm, máriatövis, paréj, libatop, stb). A következő évben már 20 % alá esett vissza a parlagfű aránya az adott területen, pedig senki sem irtotta!! Öt év elteltével pedig mindössze az eredeti terület 1-2 %-án volt csak parlagfű!! Nem kell tehát irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a "dolgát"!

Az a tény, hogy az orvos kezel, a természet gyógyít - "Medicus curat, natura sanat"-, régóta ismert. Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág - méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar -, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg "halott gyógyszeripart" jelentene.

Az emberi szervezet tökéletes. Még az önmaga iránt tanúsított barbár magatartás ellenére is az esetek többségében legalább 30-40 évig betegeskedés nélkül él. Az ember korábban nem érzett fájdalmakat, de egyszer csak számos betegség támadja meg. Azonnal a kórházhoz fordul segítségért, az orvos pedig, amikor felteszi neki a kérdést, honnan erednek ezek a kórok, azt feleli neki: "Mit akar Ön, hiszen ezek a korral járó betegségek." Szemüveget rendelnek a betegnek, eltávolítják salakanyagokkal, kövekkel, baktériumokkal telített szerveit, kioperálják daganatait, stb. Az okok pedig, amelyek ehhez az állapothoz vezettek, senkit nem érdekelnek, beleértve magát a beteget is. Az emberek kifejlesztették a vegyi alapú gyógyszereket. A szervezetet azonban nem lehet becsapni. A szervezetnek csakis természetes eredetű gyógyszerekre van szüksége. Mi pedig tulajdonképpen egy tömegpusztító élelmiszer- és gyógyszeripari korszak feltételei között élünk.

Azt hiszem, az emberek többsége józan ésszel gondolkodva egyetért azzal, hogy nem az a járható út, hogy kiirtunk mindent körülöttünk, ami virágzik, pollent termel, mindent, ami élő. Az sem megoldás, hogy az allergiások szervezetét teletömjük kemikáliákkal, gyógyszerekkel, mert így olyan mellékhatások alakulhatnak ki, amelyek súlyosabb betegségeket idézhetnek elő, mint maga az alapbetegség.

Abból kell kiindulni, hogy miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk). Van, aki a lisztre érzékeny, és mégsem mondjuk, hogy veszedelmes a liszt. Korábban tisztább volt a környezetünk és az emberek is egészségesebben táplálkoztak, többet mozogtak, türelmesebbek voltak egymáshoz, nem zúdult rájuk annyi stressz, annyi elektroszmog, mint napjainkban.

A táplálkozás is nagyon sokat jelent az immunrendszer erősítése szempontjából. A mai átlagember sietve, kapkodva eszik, akár otthon van, akár úgynevezett gyorsétkezdékben. Nem rágja meg jól az ételt, emellett egyoldalúan táplálkozik, az élelmiszeripar által gyártott különféle tartósítószereket, ízfokozókat, állományjavítókat, mesterséges színezékeket, "természet azonos" aromákat, emulgeáló-szereket, stb. tartalmazó, agyon sütött-főzött, hőkezelt ételeket fogyasztja. Az ipari élelmiszerekben levő különböző vegyszerek annyira feldúsulnak az ilyen táplálékokat fogyasztó emberekben, hogy a szervezetük immunrendszerét teljesen leköti az ezen anyagok elleni küzdelem, s ha ilyenkor virágzik egy parlagfű, egy fűzfa, egy ürömféle, akkor annak az egyébként hasznos pollenjei már teljesen megzavarják a szervezetet (autoimmun reakciók).

De nemcsak az ipari élelmiszer-előállítás során mérgeződik az étel, hanem a megtermelés során is, mivel többnyire ez is iparilag történik. Például az állatok, hogy minél előbb vágásérettek legyenek, különböző kémiai anabolitikus szereket kapnak, hogy minél előbb meglegyen - mozgás nélkül - az izomtömegük. Az ember az ilyen szereket a hússal együtt elfogyasztja, ezek a szerek egy idő után feldúsulnak, kummulálódnak a szervezetben, ami aztán mérgezi a szervezetet, gyengíti az immunrendszert. Régen az állatok izomzata a mozgástól (legelő, rét) alakult ki, nem tartalmazott ilyen szereket. Az állatok tápláléka sem tartalmazott annyi káros anyagot, mint napjainkban. Az iparszerűen tartott állatok, hogy ne kapjanak el egymástól különböző állatbetegségeket (száj- és körömfájás, tüdővész, takonykór, streptococcus, fakultatíve patogén baktériumok stb.), állandóan, - tápba keverten - különböző gyógyszereket, antibiotikumokat kapnak, melyeknek maradványai szintén belekerülnek a húst fogyasztó ember szervezetébe. Ma már antibiotikumért nem a patikába kell menni, hozzájutunk a hús- és a tejboltok termékeiből is.

A homo sapiens nem arra teremtetett, hogy ölje egymást. Ha mi öljük a természetet, az is öl bennünket. Nem igaz, hogy nem előzhető meg az allergia, az asztma és nem gyógyítható meg teljesen a beteg. Nem a természetet kell kiirtani, hanem nekünk kell visszaidomulnunk a természethez. Az evolúciós folyamatban az ember szervezete évezredek alatt alakult ki és mindig harmóniában volt a természettel. Az utóbbi 50 évben annyira eltávolodtunk a természettől, hogy ilyen gyorsan nem tud az emberi szervezet reagálni a változásokra, s diszharmónia alakul ki, megbetegszik. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, az embernek megvan a tudása, megvannak az eszközei, csak nem használja egyiket sem, vagy nem úgy használja, ahogy kellene. A természet körforgásában minden növénynek, állatnak megvan a szerepe. Ha ezt a körforgást megbolygatjuk, ennek előre be nem látható következményei lehetnek, felbomlik az ökológiai, biológiai egyensúly. Nem a parlagfüvet, nem a libatopot, nem a fűzfát, nem a lisztet adó búzát, stb. kell kiirtani, hanem helyes életmóddal, helyes táplálkozással kell erősíteni az immunrendszerünket, kerülni kell a káros geopatogén zónákat (vízér, Hartmann-háló), és akkor az sem árt meg, ha virágporfelhőben járunk.

Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A 2010-es évben összesen száznyolcvanmillió forintos bírságot szabtak ki azokra a gazdálkodókra, akik földjeiken nem irtották ki a parlagfüvet.

A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is.

Egy ötlet:  "Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem! Lajos Atya óta tudom, hogy a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre ( leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Sokan nem hitték el, hogy jómagam eszem a parlagfüvet, ezért rám küldték a különböző tv-s társaságokat is, akik felvették, ahogy a parlagfüvet fogyasztom. " 

A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak. Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől.

A gyógyszerek mellékhatásai következtében ugyanis, csak Magyarországon minden órában meghal egy ember, de sokkal többen halnak bele abba, amit a patológusok már régóta tudnak, hogy minden második felboncolt embert tévesen diagnosztizáltak és tévesen gyógyszereztek, mivel nem az volt a halál oka, amivel kezelték a betegségüket!

FORRÁS:

Weixl-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a  Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője

Tippek pollenallergia elviseléséhez:

Én nem az allergia kiváltó okairól vagy a megszüntetéséről írnék, csak néhány TIPP AZ ELVISELÉSÉHEZ (pollenallergia esetén):

Orröblítő kancsó (jógás körökben lehet kapni), enyhén sós, langyos vízzel kell az egyik orrlyukba helyezni megfelelően, úgy hogy a másik orrlyukon folyjon ki a víz és fordítva. Nem könnyű megtanulni a használatát, először mindenhol folyik a víz, csak ott nem ahol kellene. Fontos, hogy közben a szád nyitva legyen - különben nem kapsz levegőt.

Patikákban kaphatóak több típusban is az orrlyukba helyezhető filterek, amik a különböző polleneket, egyéb mikroszemcséket szűrik ki. Elég bizarrnak hangzik, de szenzációs - egyszerű - magyar találmány! Ne aggódj, külső szemlélő nem látja, hogy mi van az orrodban...

Két tiszta ujjad begyére csöppentett olívaolajjal kenegesd be a szemhéjadat, orrlyukaidat és a füledet. Célja, hogy a pollenszemcsék beleragadjanak, és ne menjenek tovább.

És még egy homeopátiás készítményeket ajánlanék, melyekben a parlagfű a megfelelő koncentrációban található. A homeopátiás gyógyszer neve pedig - nem ismeglepő - ambrosia artemisiaefolia. Ebből a C30-as szer a megfelelő.

A Schlüssersók közül ajánlanám allergiás panaszokra.: Akut esetben  Natrium cloratum D6-ot  3 tablettá és Ferrum phosphoricum D12 3 tablettaát feloldva másfélliter szénsavmentes ásvnyvízben egy napi adagként, minél többször kortyolgatva. Ha a panaszoknál inkább az orrdugulás dominál, akor a Nr 3-as és a Nr 8-as só mellé a Nr 4-es Kalium cloratumot is tegyünk bele ugyanígy 3-at a vízbe.

A hagyományos táplálék kiegészítők a fizikai testet “gyógyítják”, a tünetet kezelik, a Moksa Elixír pedig az okot! Összetevők: 84 eszencia. A Moksa Elixír, virág rezgés terápia és a homeopátia ötvözete, egy magasabb szinten. A virágok nem csodaszerek, nem ők gyógyítanak meg bennünket. Ők csupán azáltal, hogy megemelik a rezgésszámunkat, vagyis visszatesznek minket a harmonikus rezgésszintre, hozzásegítenek, hogy testünkben ismét beinduljanak az öngyógyító folyamatok, és ez által elmúljanak kínzó érzelmi és testi fájdalmaink.

Parlafű eszencia:

Összetétel: parlagfű kivonat, 27 %-os (V/V) porpárlat. Adagolás: 2 cseppet 2 dl vízben, kortyonként egész napra elosztva, vagy 2 cseppet 30 ml vízben hígitva és ebből naponta 4x4 cseppet a nyelvre cseppentve. Különböző allergiák kiegészítő kezelésére, főképp a parlagfű allergiára.

S végül bővebben a Bach virágokról:

Az allergiás reakciókkal kapcsolatban a szervezet tévedése ott kezdődik, mikor a nem veszélyes anyagok ellen indítja el a támadást.
Az allergia esetében hol lehet a lelkünk és a személyiségünk közötti ellentmondás.

A lélek harmóniára törekszik a környezetünkkel és saját magunkkal. Ezt próbálja a személyiségünk ebben az esetben követni az által, hogy nem mondja ki a környezete felé a véleményét, kritikáját még akkor sem, ha az helyénvaló, hanem inkább magába fojtja. Ez az elfojtás azonban dühöt és haragot kelt bennünk, hiszen személyiségünk nem tanulta meg gyermekkorban ezeknek a szituációknak a helyes kezelését. Ráadásul kialakulhat bennünk olyan hozzáállás, hogy a külvilág az ellenségünk, hiszen szinte sosem támogat minket, nem áll mellénk. Ez a düh és harag mivel máshol nem tud kitörni, a szervezetben saját maga ellen indított háborúban jelentkezik, amikor megtámadja a test számára teljesen ártalmatlan anyagokat is.

Ez a viselkedési minta – hogy nem mondjuk ki véleményünket, nem állunk ki magunkért – akár úgy is kialakulhat, hogy gyermekkorban többször is kinyilvánítottuk saját véleményünket, vagy akár bátran kiálltunk az igazunk mellett, de ebből semmi jó sem származott. Sőt akár büntetést is kaptunk „szemtelen” viselkedésünkért. Ezért a személyiségben olyan téves eszme rögzült, hogy ha azt akarja, hogy szeressék, vagy legalább elfogadják, akkor környezetével ellentétes véleményének ne adjon hangot.

Természetesen számos más oka is lehet annak, hogy a személyiségünk nem meri vállalni a véleményét, vagy nem hajlandó konfliktushelyzetekben kiállni önmagáért. A terápiás beszélgetések során pont ennek okára derítünk fényt, ami által kiválaszthatjuk a legmegfelelőbb Bach-virág esszenciát, hogy a személyiségünkben rögzült tévedésünket helyes irányba módosítsuk, és ezzel visszaállítsuk az egészségünket, harmóniánkat.

Az allergia okának megtalálása után általában az alábbi esszenciák közül választom ki személyre szabottan a megfelelőket:

-apróbojtorján

-bükkfa

-kisezerjófű

-cseresznyeszilva

-vadgesztenyerügy

-vadalma

-magyal

-vörösfenyő

-bohócvirág

-vasfű

-szőlő

-diófa